Fertő tó

Közép-Európa harmadik legnagyobb tava


Ismertető

A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava. Igazi alföldi, síkvidéki sóstó.

Hosszúsága 35 km, szélessége 7-15 km, tengerszint feletti magassága 114 méter. A tó egész területe 337 négyzetkilométer. Magyarországhoz területének egynegyede, 87 négyzetkilométer tartozik.

Területéhez viszonyítva vizének mennyisége rendkívül kevés, mert igen sekély. Közepes vízálláskor átlagos mélysége 60-70 cm, legnagyobb mélysége 160 cm.

A tó korát 20.000 évre becsülik a szakemberek. A víz erősen lúgos kémhatású. Gyógyító erejét magas sótartalmának tulajdonítják. A Fertő vizének só koncentrációja 33-szorosa a Balatonénak. A Fertő a vízutánpótlás legnagyobb részét a légköri csapadékból kapja.

A Fertő tó környéke és közvetlen partja a történelem előtti időkben is lakott volt. 1847-ben egy régészcsoport kőkorszakbeli eszközöket, edényeket, állati csontokat ásott ki a medréből. Már a római korból is maradtak fenn írásos feljegyzések. Plinius az ie. I. századból Lacus Peiso néven említi. A rómaiak idejében virágzó élet folyt a Fertő-partján, amit számos építménymaradvány és temető bizonyít. A Fertőrákos és Fertőmeggyes között épített Mithras-barlangban a római határőr katonák a perzsa Napisten számára emeltek oltárt.

A rómaiak pannoniai uralmát az V. század elején a hunok döntötték meg. A nagy népvándorlás korában a legkülönbözőbb népek váltották egymást. A hunok uralmának megtörése után a gepidák, a longobárdok és az avarok éltek itt. A honfoglalás után Zoltán fejedelem besenyő törzseket telepített az északi partra.

A Fertő tóra vonatkozólag főként királyi adománylevelekben találunk értékes adatokat. A legelső Imre király adománylevele (1199), amelyben Lőrinc grófnak adja Fertő melléki Pakha-jószágot, amely Balf és Fertőrákos között feküdt.

A Fertő melléki lakosság ősi megfigyelések és hagyományok alapján azt tarja, hogy a tó vize 7 éves periódusokban erősebben megárad és leapad. 1926. tavaszán és nyarán olyan magas volt a vízállás, hogy a Fertő magyar részén nem vághatták le a nádat.

1869-ben a fertőrákosiak száraz lábbal keltek át a tavon a boldogasszonyi búcsúra. Ennek emlékére a Virágosmajori kápolna falára egy márványtábla került a következő felirattal: "A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, és annak emlékezetére, hogy a rákosi hívek a kiszáradt Fertő medrén át 1869. október 3-án tartották Boldogasszonyba az első búcsújáratot."

Ha száraz a nyár, annak sokféle káros következménye lehet. A víznek 40-50 százaléka is elpárologhat, hőmérséklete elérheti a 32-34 fokot. Minél kevesebb a tóban a víz, annál erőteljesebb a párolgás. Ennek következtében a só koncentrációja még nagyobb lesz. Ahonnan a víz eltávozik, ott kivirágzik a sziksó.

A nagyon hideg és hosszan tartó teleken a Fertő tó nemcsak fenékig fagy be, hanem az iszap is kőkeménnyé válik.

A Fertő tó nemcsak különleges természeti viszonyai miatt világhírű, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló az egész Földön. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik. Olyan, főként sókedvelő növényvilága van, amelynek tagjai között számos faj csakis itt fordul elő. Olyanok, amelyek a nedves, sós talajban tudnak tenyészni. Ezek sókedvelő, tengerparti növények: sásfélék, nád, káka és a boszorkánygyűrűket építő fésűshínár.

Összesen 300 madárfajról tudunk, amelyek közül több mint 110 faj költ a tavon és a környékén. A többi pedig őszi és tavaszi vándorláskor telepedik meg itt hosszabb- rövidebb időre. Egy helyen élnek itt a gázló, úszó és bukó vízi madárfajok. Még a Kis-Balatonban sem él olyan változatos és szép vízi madárvilág, mint a Fertő nádasaiban. Szürke-, vörös- és kanalas gém, nyári lúd, többféle vöcsök, nádi tücsökmadár, íbisz, nádi poszáta, bölömbika, nádi rigó, szárcsa, réce, bibic, sirály, békászósas, barna rétihéja, kis- és nagykócsag fészkel itt.

A Fertő tóban harmincféle hal él. Néhány ezek közül: ponty, csuka, kárász, compó, dévérkeszeg, sügér, ezüstös balin, réti csík, süllő, fertői nyurgaponty, garda.

A tó közvetlen környéke kedves, változatos táj. Északon a Lajta-hegység nyúlványai, kelet felé síkság övezi. A Fertő menti lankás lejtőket szőlők borítják.

A tó igen kedvező hatással van a környék szőlőtermelésére. Vize és nagy mennyiségű laza iszapja jelentős hőmennyiséget képes felhalmozni, és ez mérsékli a környék levegőjének hőmérsékletingadozásait.

A tó egyetlen magyarországi üdülőtelepét Fertőrákosról lehet megközelíteni. A szürkészölden csillogó sekély víz a fürdőzőknek csaknem melegvizű, kellemes strandlehetőséget kínál. A Fertő-medencében gyakori az erős szél, amely kedvez a vitorlásoknak és a szörfösöknek. A Fertő és a Rákos patak csatornája kedvelt horgászterület. A tó sajátos szépsége sétahajókkal, kenutúrákkal is felfedezhető.

2001. decemberében az UNESCO Világörökség Bizottsága Magyarország és Ausztria közös javaslatára felvette listájára a Fertő-tájat. A Fertő természeti és kultúrtörténeti értékei azóta az emberiség különleges értékei közé tartoznak.


A Fertő kutatása

Meteorológiai Intézet Kutató Bázisa

A Fertő kutatása 1979. április 1-jén vette kezdetét. Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Fertői Kutatóállomása ekkor kezdte meg tudományos munkáját. Az adatgyűjtés és - feldolgozás - anyagát a vízitelepen, a nádasban, a Fertőbozon és Fertőújlakon működő készülékek szolgáltatják. Feladatuk a tó és a táj összes lényeges jellemzőjének folyamatos figyelése.

A munkatársak feladata:

  • Vizsgálják a víz összetételét
  • Mérik a légnedvességét és léghőmérsékletet, a légnyomást
  • Mérik a csapadék mennyiségét és intenzitását
  • Mérik a szél irányát és sebességét
  • Mérik a víz párolgását változó körülmények között
  • Mérik a talaj és víz hőmérsékletét, különböző mélységekben
  • Mérik a vízfelszín és a nádas napsugarakat visszaverő képességét

Várható hogy ezek a rendszeresen érkező és elemzett adatok választ adnak arra, hogy mi okozza a tó vízállásának még mindig szeszélyes változásait.

A tó hőmérséklete évente 110 napon át haladja meg a 20 fokot. Tartós hőségben 29 fok is lehet.

A víz alatti iszapréteg helyenként 60 cm vastag. Regeneráló, gyógyító hatását már a rómaiak is felismerték.

A tó nyílt vizén a széljárásban a csatornahatás érvényesül. A szél sebessége 3,5 m/s is lehet.


Kapcsolódó oldalak

Amit mindenképp látni kell

Ha csak rövid időre látogat ide, ezeket a nevezetességeket feltétlenül keresse fel


Érdemes felkeresni

Ha egy egész napra érkezik, akkor nézze meg a következő nevezetességeket is