Pellengér

Az 1930-as évekig használatban volt


Ismertető

A mezővárosi kiváltság a község kormányzatának szélesebb körű önrendelkezési jogát is jelentette: a jobbágyság szabadon választhatott bírót és esküdteket. A községnek a piactéren tömlöce volt. Ez a piac, a községháza és az uradalmi malom között terült el.

A község 1530 után új börtönt építtetett a piactérre, a föld alá. Fölébe tornyot helyezett. Ez a ma is álló pellengér, azaz szégyenoszlop. 1628-ban még a korábbi áristom szomszédságában álló szilfához kötözték ki a bűnözőket.

Az új börtönt és a pellengért a község vezetői kezelték. Ők zárták el a kihágókat, vagy ítélték őket pellengérre.

Az új oszlop sokáig töltötte be fenyítő szerepét. 1912-ben egy házasságtörő asszonyt szíjaztak hozzá. Az 1930-as években három napra kötöztek ki kukoricalopás miatt egy másik faluból való embert, aki a decemberi éjszakákat a csendőrőrs fogdájában tölthette.

A pellengér három koncentrikus lépcsős talapzatából hasáb alakú kőoszlop emelkedik ki, mely felső harmadában hengeres. Ezt kettős tagolású párkány zárja le, melyet gömbben végződő gúla koronáz. Tetején most a község kék-fehér zászlaja látható.

Ez az egyetlen pellengér Magyarországon, amely eredeti helyén maradt fenn.

A pellengért Fertőrákos község fennállásának 800 éves jubileuma alkalmából Fertőrákos község Önkormányzata restauráltatta 1999-ben.


Kapcsolódó oldalak

Amit mindenképp látni kell

Ha csak rövid időre látogat ide, ezeket a nevezetességeket feltétlenül keresse fel


Érdemes felkeresni

Ha egy egész napra érkezik, akkor nézze meg a következő nevezetességeket is