• Főoldal
• Fertőrákos
• Kirándulás
• Szállás
• Rólunk
• Kapcsolat
• Galéria

Püspöki kastély

Fertőrákost feltehetően már a XIV. századtól, de bizonyosan a XVI. századtól övezte városfal, amely a XVIII. század végén még fennállt. A falakon belül helyezkedett el a középkori eredetű templom és a megerősített püspöki kastély együttese. A falon kívül a püspök dísz- és haszonkertje, az ún. Nemeskert terült el. A település szép fekvése, jó levegője a festői Fertő közelsége indíthatta a győri püspököket arra, hogy itt építsenek kastélyt nyári tartózkodásuk céljára.

Egy 1311-ből származó oklevél tanúskodik arról, hogy a püspöki birtokon megerősített udvarház - kastély - állt. Az épület a középkor során több püspöknek adott otthont. Amikor Győr török kézre került, Rákos lett a győri püspökség központja. A rákosi püspöki kastély az 1529. és 1532. esztendőben erősen megrongálódott a törökök pusztítása miatt.

Az idősebbik Draskovich György püspök (1578-1587) sokszor tartózkodott Rákoson. 1582-ben Rudolf királytól évi két vásár tartására szerzett engedélyt, és ezzel Rákosnak az oppidum, azaz mezőváros rangját szerezte meg. Új községházát, új plébániát építtetett, iskola létesítéséről intézkedett. Ő kezdte meg a püspöki kastély újjáépítését is az 1580-as években. A jelenleginél akkor még sokkal kisebb kastélyban a földszinten öt, az emeleten három helyiséget létesített. Az épülethez istálló is tartozott.

A kastély következő átépítésére a XVII. sz. utolsó harmadától a XVIII. sz. közepéig került sor. Mai formája 1745 után alakult ki. Az épület három győri püspök építkezésének eredményeként, évszázadok alatt alakult ki. A törökök által 1683-ban okozott károk kijavítását Christian August von Sachsen-Zeitz (1695-1725) - Magyarországon Keresztély Ágost néven ismert püspök - kezdte meg 1700 körül. Széchényi György püspök (1658-1685) megnagyobbíttatta a korábbi kastélyt. Az ő idejében építették ki mai hosszúságában a keleti szárnyat és részben a második oldalszárnyat. Így U alakú épület jött létre.

Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez fűződik Rákoson a püspöki kastély végső kiépítése és rokokó díszítése. Az építkezés 1745 körül kezdődött, s néhány évig tartott. Ő adta meg az épület külső és gazdag belső ornamentikáját, dekorációját, és alakította zárt, négyszög alaprajzúvá a kastélyt.

A főhomlokzat előtt már a XVIII. században előkert terült el, a déli homlokzat előtti kis díszkertben pedig kerti ház, csorgókút és virágágyások között négy szökőkút állt. A kastélyt és kertjeit fallal kerítették.

A kastély délkeleti része alatt nagy pincék húzódnak, amelyek bejárata a kapualjból nyílik. A kastély pincéjéből alagút vezetett a patak alatt az erdőbe, amely mára beomlott. Az udvarban kapott helyet a lóistálló és cselédlak épülete, továbbá kisebb melléképületek.

A kastély főhomlokzatát ma is a három nagy építkező püspök címere díszíti. Középen Keresztély Ágost összetett címere a kardinális kalappal. Balra Széchényi Györgyé, amely egy halom tetején álló kiterjesztett szárnyú sast ábrázol babérkoszorúval a csőrében. Jobbra Zichy Ferenc címere: ötágú koronából kitűnő szarvasagancsok keresztet fognak körül.

A kastély történetének néhány reprezentatív eseménye, uralkodói vendége:
Dóczy Orbán püspök 1481-től 1486-ig Hunyadi Mátyás pénzügyminisztere volt, aki a király osztrák háborúi idején sokat tartózkodott Fertőrákoson. Kastélyába meghívta a királyt, aki egy vadászaton is részt vett. Bécs elfoglalása után Dóczy Orbánt a megszállt terület püspökévé nevezte ki az uralkodó.

I. Lipót császár és király az 1681. évi soproni országgyűlés alkalmával itt találkozott Széchényi György püspökkel. Az esemény emlékére Zalka János püspök 1881-ben táblát helyezett el a kapualjban, amely restaurálva ma is olvasható.

1789-ben itt fejeződött be a soproni társas káptalan felállítása, és a kanonokok beiktatása. Ekkor Zichy Ferenc püspök a rákosi kastélyban fogadta Sopron egyházi és világi főméltóságait.

A XIX. század folyamán a kastély megőrizte korábbi beosztását és elrendezését, ugyanakkor Simor János győri püspök itt rendeztette be Magyarország első ismert üvegfestő műhelyét. Vezetésével Wilfing Józsefet, a soproni bencés gimnázium rajztanárát bízta meg. 1860 elején került sor az első próbaégetésre. Itt készültek a soproni Szent Mihály templom és az Orsolyita templom üvegablakai is. A műhely 1867-ig működött.

További képek a Püspöki kastélyról:

A kápolna mennyezete

Kápolna