Fertőrákosi Kirándulás

Kőfejtő

A Fertőrákosi Kőfejtő
A Fertőrákosi Kőfejtő

A Kőfejtő anyagát adó lajtamészkő keletkezése 10-12 millió évre vezethető vissza. Ebben az időben a környéket a Pannon-beltenger borította. Sekély, meleg vizében éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. A mésziszapba rakódott bele sokféle állat teteme és növény maradványa. Ezek együttese alkotja a lajtamészkövet.

A leggyakoribb vezérkövület alkotók a mohaállatok, a vastaghéjú osztrigák, a fésűskagylók, a tüskésbőrűek, a csigák és a halak körébe tartoznak. Különlegességként említhetjük a lajtamészkőben előforduló cápafogakat. A bánya hatalmas termeinek falán és a 15-25 méteres oszlopain jól megfigyelhetők a megkövesült állat- és növénymaradványok. Az itt élt fajok java része már kihalt, nem él a mai tengerekben.

Kőfejtés régenA lajtamészkő a közeli és távolabbi környék kedvelt építőköve volt a történelem során. Könnyen fejthető, jól alakítható és az időjárás viszontagságainak ellenálló. Már a rómaiak is használták Scarbantia falaihoz. 1208 körül szerzetesek vitték a mészkövet a lébényi templom építéséhez.

A nagy kőfejtőről 1587-ben Draskovich bíboros urbáriuma szól. Rákoson nem csak ez az egy kőfejtő működött. Az emberek saját szükségleteikre ott fejtettek követ, ahol az a legcélszerűbbnek látszott. A macskakői erdőben is találunk két, már régen elhagyott kőfejtőt, és még sokat a patak mentén. A 10- 20 méteres függőleges falak alján befelé vágott járatokat láthatunk, amelyek kovácsnak, lakatosnak, kőfejtőnek szolgáltak hajlékul.

Kőfejtés régenA kő fejtését az uradalom maga nem végezte, hanem az alkalmilag jelentkező kőfaragóknak engedte meg a kövek kibányászását. A püspökség nem csak a rákosi kastély és a templom építéséhez vette igénybe a kőfejtőt, hanem 1823-ban a győri székesegyház oromfalához is.

A kőfejtő 1848 után is a püspökség tulajdona maradt. Amikor Simor Jánost 1857-ben győri püspökké nevezték ki, a bécsi Baugesellschaft kibérelte a rákosi kőfejtőt. Az 1860-as évek elejétől állandóan mintegy 50-100 ember dolgozott a kőfejtőben. A helybeli napszámosok is szívesen jöttek, hiszen jól megfizették őket. Ezen felül a kőfejtő őre minden nap lovaskocsin szállított nekik egy hordó bort, valamint kolbászt és kenyeret, hogy jó erőnlétben bírják a nehéz munkát.

A bécsi Baugesellschaft elsősorban Bécsnek dolgozott. Akkor épült a városháza, az egyetem, a Votivkirche, a Művészettörténeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum. A bécsi építkezésekhez nagy kőblokkokra volt szükség. 40-50 mázsás köveket vágtak ki a kőfejtőből. Elszállításukat különleges, nagy, erős szekereken végezték, amelyeket 8-12 pár bivaly húzott. Sokszor egy hónapnál is tovább tartott, amíg a kő megérkezett Bécsbe, rendeltetési helyére. Festetich herceg is csak összeköttetései révén jutott rákosi kőhöz, hogy keszthelyi kastélyát kibővíthesse.

Mikor az I. Világháború után a műkő és a vasbeton elterjedt, egyre jobban kiszorult az építkezéseknél a terméskő. A kőfejtés még a II. Világháborúig folyt, de kisebb mértékben, a patakvölgyi oldalon. Ebben az időben kőfaragómesterek is dolgoztak, de a legtöbb követ maguk a házépítők fejtették ki. 1944 végén zsidó munkatábor működött a kőfejtőben.

A helybéli mészkőből készültek a fertőrákosi kőemlékek, a sírkövek, a pellengér, a városfal, a település régi lakó- és gazdasági épületei, a templom, a püspöki kastély.

KilátóA Kőfejtő mélyéből alagúton keresztül jutunk a szabadba. Csigalépcsőn felkapaszkodva érünk a tetőre. Lenyűgöző kilátás nyílik innen a Fertő tó hatalmas víztükrére és a smaragdzöld nádasra.

A Kőfejtőnek mintegy 5 hektáros felszínét sziklafüves és száraz kaszálórét borítja, amely számos védett és ritka virágos növényfajt őriz.
Hazánkban csak itt fordul elő a sziklai benge nevű cserje. Májusban a leánykökörcsin, a tavaszi hérics, az agárkosbor és a bíboros kosbor, valamint a nagy pacsirtafű virágpompájában gyönyörködhetnek a látogatók. Júniusban az árvalányhajtól selymes gyepben virít a borzas- és az árlevelű len, a szibériai harangvirág, a sárga virágú ökörszem. A kopár, sziklás oldalak nyári különlegessége a naprózsa.

A Fertőrákosi Kőfejtő sok állatfajnak is otthont ad. A réten gyakori a sakktáblalepke, az imádkozó sáska, a fürge és a zöld gyík. A barlang oltalmában négy denevérfaj él együtt a sarlósfecske csapattal. Éjszakai ragadozója a macskabagoly.

A Kőfejtő növény- és állatvilágának védelmére hívta fel a figyelmet 1931-ben Varga Lajos soproni tanár a Magyar Természettudományi Társulathoz küldött dolgozatában.
A Műemlékek Országos Központja 1951-ben védetté nyilvánította a Fertőrákosi Kőfejtőt.
2001 óta az UNESCO Világörökség része.

A Kövi Benge Tanösvény a kőfejtő szabadtéri múzeuma. Célja a geológiai, zoológiai és botanikai értékek bemutatása. A 300 méter hosszú tanösvényen táblarendszer segíti a természeti értékek megismerését.

 

 

Barlangszínház

Fertőrákosi Kőfejtő katlanDohnányi Ernő (1877-1960), a híres zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus látta meg először, hogy ez a helyszín kiválóan alkalmas szabadtéri játékok rendezésére.

Kóh Ferenc bariton 1937-ben fedezte fel magának a kőfejtőt. Baráti társaságával többször tartott itt műsoros énekléseket. Kitapasztalta, hogy a fellépőknek legjobb a csarnoknak háttal állva, míg a hallgatóságnak fél karéjban, a csarnokkal szembeni lejtőn elhelyezkedni. 1937. június 27-én, vasárnap este fél kilenckor kezdődött a "tündérszép éjszaka". Operarészletek csendültek fel a Kőfejtőben a fáklyák fényénél, színes fényszórókkal, fekete háttérrel, és odafönt a csillagokkal. A rendezőség helyből toborozta az óriási számú statisztériát. A soproniak autóbusszal érkeztek az előadásra. 1500 rákosi néző tapsolt a falu másik felének. A jegyek 50 fillérbe kerültek. Ebből fizették ki a Budapestről érkezett karmestert és szólistákat.

A Barlangszínház nézőtereA szabadtéri játékoknál az időjárás jelenti az előadás legnagyobb kockázatát. Hogy ettől függetlenné váljanak, terv született arra, hogy a kőfejtő kivájt csarnokait színházteremként hasznosítsák.
A 743 férőhelyes Barlangszínház alapítója Várady György, a Győri Kisfaludy Színház volt igazgatója. A remek akusztikájú teremben 1970. június 27-én tartották az első előadást, amelyet sikeres programok követnek azóta is.
1985-ben nagyszabású átalakítás következett, melynek során a színpadra modern világítást szereltek, a nézőteret padlófűtéssel és kényelmes székekkel szerelték fel.

 

 

További képek a Kőfejtőről és a Barlangszínházról:

Kőfaragó Fesztivál
Kőfaragó Fesztivál

Látogatók a Fertőrákosi Kőfejtőben
Látogatók a Fertőrákosi Kőfejtőben

A Kőfejtő bejárata éjjel
A Kőfejtő bejárata éjjel

Melonopsis, őscsiga
Melonopsis, őscsiga

Ostrea ,az osztriga őse
Ostrea ,az osztriga őse

Pecten, fésűskagyló
Pecten, fésűskagyló

Pirenella
Pirenella

Tengeri alga
Tengeri alga

Tengeri sün
Tengeri sün

 

 

Kőfejtő és Barlangszínház

9421 Fertőrákos Fő u. 1.

 

Nyitva tartás

Március 27. - április 30. 

Kedd-vasárnap 10.00 - 16.00

 

Május 1-16. 

Naponta 10.00 - 16.00

 

Május 17. - szeptember 18.

Naponta 10.00 - 18.00

 

Szeptember 19-30.

Naponta 10.00 - 16.00

 

Október 1-22.

Kedd-vasárnap 10.00 - 16.00

 

Ünnepnapokon is nyitva!

Pénztárzárás zárás előtt 1 órával.

 

 

Belépőjegyek a témaparkba

Felnőtt 1.800 Ft

Diák, nyugdíjas 1.200 Ft

 

Családi (2 felnőtt, 2 gyermek) 4.000 Ft

 

6 éven aluliaknak a belépés díjtalan.

 

 

 

További információ a Témaparkról és a Barlangszínházi előadásokról a hivatalos honlapon:

 

www.fertorakosikofejto.hu

 

Sopron és a Fertő-táj 7 csodája
  • Mi is az a 7 csoda amit "mindenképpen látni kell"?
  • Hol keressem?
  • Hogyan találok oda?

Mindegyik kérdésre megtalálja a választ a "Sopron és a Fertő-táj 7 csodája" című útikönyvben.

Sopron és a Fertő-táj 7 csodájaFriss információk, hasznos
tippek, melyek ismeretében
könnyen meg tudja szervezni
a kirándulást.

Töltse le most!