• Főoldal
• Fertőrákos
• Kirándulás
• Szállás
• Rólunk
• Kapcsolat
• Galéria

Kőfejtő

A Fertőrákosi Kőfejtő

A kőfejtő anyagát adó lajtamészkő keletkezése 10-12 millió évre vezethető vissza. Ebben az időben a környéket a Pannon-beltenger borította. Sekély, meleg vizében éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. A mésziszapba rakódott bele sokféle állat teteme és növény maradványa. Ezek együttese alkotja a lajtamészkövet.

A leggyakoribb vezérkövület alkotók a mohaállatok, a vastaghéjú osztrigák, a fésűskagylók, a tüskésbőrűek, a csigák és a halak körébe tartoznak. Különlegességként említhetjük a lajtamészkőben előforduló cápafogakat. A bánya hatalmas termeinek falán és a 15-25 méteres oszlopain jól megfigyelhetők a megkövesült állat- és növénymaradványok. Az itt élt fajok java része már kihalt, nem él a mai tengerekben.

A lajtamészkő a közeli és távolabbi környék kedvelt építőköve volt a történelem során. Könnyen fejthető, jól alakítható és az időjárás viszontagságainak ellenálló. Már a rómaiak is használták Scarbantia falaihoz. 1208 körül szerzetesek vitték a mészkövet a lébényi templom építéséhez.

A nagy kőfejtőről 1587-ben Draskovich bíboros urbáriuma szól. Rákoson nem csak ez az egy kőfejtő működött. Az emberek saját szükségleteikre ott fejtettek követ, ahol az a legcélszerűbbnek látszott. A macskakői erdőben is találunk két, már régen elhagyott kőfejtőt, és még sokat a patak mentén. A 10- 20 méteres függőleges falak alján befelé vágott járatokat láthatunk, amelyek kovácsnak, lakatosnak, kőfejtőnek szolgáltak hajlékul.

A kő fejtését az uradalom maga nem végezte, hanem az alkalmilag jelentkező kőfaragóknak engedte meg a kövek kibányászását. A püspökség nem csak a rákosi kastély és a templom építéséhez vette igénybe a kőfejtőt, hanem 1823-ban a győri székesegyház oromfalához is.

A kőfejtő 1848 után is a püspökség tulajdona maradt. Amikor Simor Jánost 1857-ben győri püspökké nevezték ki, a bécsi Baugesellschaft kibérelte a rákosi kőfejtőt. Az 1860-as évek elejétől állandóan mintegy 50-100 ember dolgozott a kőfejtőben. A helybeli napszámosok is szívesen jöttek, hiszen jól megfizették őket. Ezen felül a kőfejtő őre minden nap lovaskocsin szállított nekik egy hordó bort, valamint kolbászt és kenyeret, hogy jó erőnlétben bírják a nehéz munkát.

A bécsi Baugesellschaft elsősorban Bécsnek dolgozott. Akkor épült a városháza, az egyetem, a Votivkirche, a Művészettörténeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum. A bécsi építkezésekhez nagy kőblokkokra volt szükség. 40-50 mázsás köveket vágtak ki a kőfejtőből. Elszállításukat különleges, nagy, erős szekereken végezték, amelyeket 8-12 pár bivaly húzott. Sokszor egy hónapnál is tovább tartott, amíg a kő megérkezett Bécsbe, rendeltetési helyére. Festetich herceg is csak összeköttetései révén jutott rákosi kőhöz, hogy keszthelyi kastélyát kibővíthesse.

Mikor az I. világháború után a műkő és a vasbeton elterjedt, egyre jobban kiszorult az építkezéseknél a terméskő. A kőfejtés még a II. világháborúig folyt, de kisebb mértékben, a patakvölgyi oldalon. Ebben az időben kőfaragómesterek is dolgoztak, de a legtöbb követ maguk a házépítők fejtették ki. 1944 végén zsidó munkatábor működött a kőfejtőben.

A helybéli mészkőből készültek a fertőrákosi kőemlékek, a sírkövek, a pellengér, a városfal, a település régi lakó- és gazdasági épületei, a templom, a püspöki kastély.

A kőfejtő mélyéből alagúton keresztül jutunk a szabadba. Csigalépcsőn felkapaszkodva érünk a tetőre. Lenyűgöző kilátás nyílik innen a Fertő tó hatalmas víztükrére és a smaragdzöld nádasra.

A kőfejtőnek mintegy 5 hektáros felszínét sziklafüves és száraz kaszálórét borítja, amely számos védett és ritka virágos növényfajt őriz.
Hazánkban csak itt fordul elő a sziklai benge nevű cserje. Májusban a leánykökörcsin, a tavaszi hérics, az agárkosbor és a bíboros kosbor, valamint a nagy pacsirtafű virágpompájában gyönyörködhetnek a látogatók. Júniusban az árvalányhajtól selymes gyepben virít a borzas- és az árlevelű len, a szibériai harangvirág, a sárga virágú ökörszem. A kopár, sziklás oldalak nyári különlegessége a naprózsa.

A Fertőrákosi Kőfejtő sok állatfajnak is otthont ad. A réten gyakori a sakktáblalepke, az imádkozó sáska, a fürge és a zöld gyík. A barlang oltalmában négy denevérfaj él együtt a sarlósfecske csapattal. Éjszakai ragadozója a macskabagoly.

A kőfejtő növény- és állatvilágának védelmére hívta fel a figyelmet 1931-ben Varga Lajos soproni tanár a Magyar Természettudományi Társulathoz küldött dolgozatában.
A Műemlékek Országos Központja 1951-ben védetté nyilvánította a Fertőrákosi Kőfejtőt.
2001 óta az UNESCO Világörökség része.

A Kövi Benge Tanösvény a kőfejtő szabadtéri múzeuma. Célja a geológiai, zoológiai és botanikai értékek bemutatása. A 300 méter hosszú tanösvényen táblarendszer segíti a természeti értékek megismerését.

Barlangszínház

Dohnányi Ernő (1877-1960), a híres zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus látta meg először, hogy ez a helyszín kiválóan alkalmas szabadtéri játékok rendezésére.

Kóh Ferenc bariton 1937-ben fedezte fel magának a kőfejtőt. Baráti társaságával többször tartott itt műsoros énekléseket. Kitapasztalta, hogy a fellépőknek legjobb a csarnoknak háttal állva, míg a hallgatóságnak fél karéjban, a csarnokkal szembeni lejtőn elhelyezkedni. 1937. június 27-én, vasárnap este fél kilenckor kezdődött a "tündérszép éjszaka". Operarészletek csendültek fel a Kőfejtőben a fáklyák fényénél, színes fényszórókkal, fekete háttérrel, és odafönt a csillagokkal. A rendezőség helyből toborozta az óriási számú statisztériát. A soproniak autóbusszal érkeztek az előadásra. 1500 rákosi néző tapsolt a falu másik felének. A jegyek 50 fillérbe kerültek. Ebből fizették ki a Budapestről érkezett karmestert és szólistákat

A szabadtéri játékoknál az időjárás jelenti az előadás legnagyobb kockázatát. Hogy ettől függetlenné váljanak, terv született arra, hogy a kőfejtő kivájt csarnokait színházteremként hasznosítsák.
A 743 férőhelyes Barlangszínház alapítója Várady György, a Győri Kisfaludy Színház volt igazgatója. A remek akusztikájú teremben 1970. június 27-én tartották az első előadást, amelyet sikeres programok követnek azóta is.
1985-ben nagyszabású átalakítás következett, melynek során a színpadra modern világítást szereltek, a nézőteret padlófűtéssel és kényelmes székekkel szerelték fel.

További képek a Kőfejtőről és a Barlangszínházról:

Kőfaragó Fesztivál

Látogatók a Fertőrákosi Kőfejtőben

A Kőfejtő bejárata éjjel