Római katolikus templom

Padlózata az ősi templom alapjait rejti


Ismertető

Szent István rendelete szerint minden 10 községnek templomot és plébániát kellett állítania. A templomközpont ezen a vidéken Sopron lett volna, de templomról itt csak a tatárjárás utáni időből tudunk.

Imre király 1199. évi oklevelében már szerepel Villa Racus. Jelentős településnek számított a győri püspököknek köszönhetően. Az első templomot a Boldogságos Szűzről nevezték el. Valószínű, hogy a kastélyban már régebben is volt egy kis kápolna a püspök részére berendezve.

A templom a XV. sz. derekán pusztult el a Sopron körül dúló háborúskodások alatt, vagy a török átvonulása idején 1529-ben. Az 1596-os urbárium már Szent Miklós tiszteletére emelt templomról beszél. A teteje zsindelyes volt, kőtornyán óra, és benne két harang. Széchényi György 1662-ben tataroztatta az épületet, amit a templomon két felirat is említ. 1683-ban a törökök felgyújtották, a boltozat egy része is beomlott. Helyreállítása után Kollonich Lipót prímás szentelte fel 1696-ban. Ekkor kapta a mai nevét: Urunk Mennybemenetele templom. A plébánián 1697-től vezetnek anyakönyvet. Az 1770-es években Zichy Ferenc püspöksége alatt készült el a mai szentély.

A templom a község közepén áll. Olyan magas épület, hogy a falu minden pontjáról látható. Négyszögletes tornya karcsúnak tűnik, falait három kis nyílás szakítja meg. Felső emeletén félköríves alakú harangszoba három haranggal. A magas, erős tornyot kőkorlátos erkély övezi, amely megfigyelőhelyül szolgált a török portyázások idején. Békésebb időkben tüzek megfigyelésére használták, s talán arra, hogy a Sopron felöl érkező vendégekről hírt adjanak a faluban várakozóknak.

A templom alapja két egymáshoz illesztett téglalap. A falak mindenütt másfél méter vastagok, ezért belső méretei sokkal kisebbek. Rákosi kőből készült az egész épület. A temetővel körülvett templom az utca vonalához képest előre lép, így uralja a teljes utca képét. Az utca éppen ezen a ponton szűkül le a leglátványosabban.

A középkorban a templomot körülvevő sírkertbe temetkeztek. Rákoson a templom körüli 550 négyszögöles udvarban létesült a temető. Szép gondolat volt, hogy a meghalt hívek ott nyugodjanak, ahol értük a szentmisét minden nap bemutatják; ahol a fejfájuk és a sírjuk emlékeztette a templomba menő híveket, hogy értük is imádkozzanak. Mária Terézia királynő egészségügyi rendelete 1775-ben megszüntette a községek beépített területén a templomok körüli temetőket. A korábbi pestistemető mellett a városfalakon kívül új temetőt kellett nyitni.

Rákoson meghatározó szerepet töltöttek be a körmenetek. A XVII. században áldozó csütörtökön reggel indultak a soproniak a rákosi búcsúra. A háromnapos ünnepsorozat a kastély kápolnájában kezdődött, a kis kápolna előtt folytatódott, majd a Virágosmajorban végződött. Pünkösdhétfőn viszont a rákosiak vonultak a Szentlélek templom búcsújára.

A templom külső fala mellett négy pap sírja található. Itt nyugszik Harrer János, Miskei Antal, Hohenegger Lőrinc, és Kondvitska Márton. Magában a templomban is épült egy kripta a padlózat alatt lelkipásztorok számára, ide temették Bobits Mátyás esperest.

A templom melletti óriás vadgesztenyefa szomszédságában áll a Mennyek Királynő Asszonya oszlop. Ezt a kőemléket Isten Fia dicsőségére és Szűz Mária Istenanya tiszteletére emelték. Az idők során elpusztult oszlop a Német Önkormányzat, Fertőrákos Község Önkormányzata és a Fertőrákosi Szülőföld Egyesület (Steinheim am Albuch, Németország) támogatásával újult meg. A Mennyek Királynő Asszonya oszlopot 2014. május 31-én szentelték újjá.

Az 1992-ben megkezdett felújításkor megbontották a padlózatot. A falakon belül megtalálták az Árpád-kori ősi templom alapjait.


Kapcsolódó oldalak

Amit mindenképp látni kell

Ha csak rövid időre látogat ide, ezeket a nevezetességeket feltétlenül keresse fel


Érdemes felkeresni

Ha egy egész napra érkezik, akkor nézze meg a következő nevezetességeket is