Virágosmajori kápolna

A Virágosmajorban lakó cselédek imádkozó helye


Ismertető

Szent István idején a győri püspökség birtokához nem csak földek, hanem falvak is tartoztak. Az uradalom földjeinek megmunkálása a falu jobbágyaira hárult. Egészen 1848-ig. Ekkor a jobbágyok felszabadításával eltörölték a robotot. Az uradalmaknak a földjeik művelésére cselédséget kellett fogadniuk.

A cselédek mindegyikét magyar vidékről szerződtették ide, a német nyelvű település közelébe. Három család a Fertő előtti Virágosmajorban lakott, kilenc család pedig Piuszmajorban. A gazdaságot az uradalmi gazda vezette, az intéző rendelkezései szerint. 1872-ben kápolnát építettek a Virágosmajorban lakó cselédek számára, amely imádkozó helyül szolgált.

Tornyán a nevét magyarázó mondás: "Ego sum flos campi", azaz "Én vagyok a mezők virága".


Kapcsolódó oldalak

Amit mindenképp látni kell

Ha csak rövid időre látogat ide, ezeket a nevezetességeket feltétlenül keresse fel


Érdemes felkeresni

Ha egy egész napra érkezik, akkor nézze meg a következő nevezetességeket is