Szent István idején a győri püspökség birtokához nem csak földek, hanem falvak is tartoztak. Az uradalom földjeinek megmunkálása a falu jobbágyaira hárult. Egészen 1848-ig. Ekkor a jobbágyok felszabadításával eltörölték a robotot. Az uradalmaknak a földjeik művelésére cselédséget kellett fogadniuk.
A cselédek mindegyikét magyar vidékről szerződtették ide, a német nyelvű település közelébe. Három család a Fertő előtti Virágosmajorban lakott, kilenc család pedig Piuszmajorban. A gazdaságot az uradalmi gazda vezette, az intéző rendelkezései szerint. 1872-ben kápolnát építettek a Virágosmajorban lakó cselédek számára, amely imádkozó helyül szolgált.
Tornyán a nevét magyarázó mondás: "Ego sum flos campi", azaz "Én vagyok a mezők virága".
További képek a Virágosmajori kápolnáról:

Oltár

A kápolna
Vissza:
A következő látnivaló:
A virágosmajori kápolna a Fő utcáról közelíthető meg. A Fő utca 232. sz. háznál kell letérni a Fertő utcára. A sportpályát balkéz felől elhagyva haladjunk tovább egyenesen a vízpart közelében álló kápolnáig.

Sopron és a Fertő-táj 7 csodája
- Mi is az a 7 csoda, amit "mindenképpen látni kell"?
- Hol keressem?
- Hogyan tudom megnézni?
Mindegyik kérdésre megtalálja a választ a
Sopron és a Fertő-táj
7 csodája
című útikönyvben.
Friss információk, hasznos tippek, melyek ismeretében könnyen meg tudja tervezni a kirándulást.
Töltse le most!

Mi is az a 7 csoda, amit "mindenképpen látni kell"?
Hol keressem?
Hogyan tudom megnézni?
Mindegyik kérdésre megtalálja a választ a
"Sopron és a Fertő-táj 7 csodája" című útikönyvben.
Friss információk, hasznos tippek, melyek ismeretében könnyen meg tudja tervezni a kirándulást.
Töltse le most!
Szerzői jogok
© 2006-2011 FertorakosiKirandulas.hu