Szent István idején a győri püspökség birtokához nem csak földek, hanem falvak is tartoztak. Az uradalom földjeinek megmunkálása a falu jobbágyaira hárult. Egészen 1848-ig. Ekkor a jobbágyok felszabadításával eltörölték a robotot. Az uradalmaknak a földjeik művelésére cselédséget kellett fogadniuk.
A cselédek mindegyikét magyar vidékről szerződtették ide, a német nyelvű település közelébe. Három család a Fertő előtti Virágosmajorban lakott, kilenc család pedig Piuszmajorban. A gazdaságot az uradalmi gazda vezette, az intéző rendelkezései szerint. 1872-ben kápolnát építettek a Virágosmajorban lakó cselédek számára, amely imádkozó helyül szolgált.
Tornyán a nevét magyarázó mondás: "Ego sum flos campi", azaz "Én vagyok a mezők virága".
További képek a Virágosmajori kápolnáról:

Oltár

A kápolna
vissza:
Fertőrákos látnivalói
A virágosmajori kápolna a Fő utcáról közelíthető meg. A Fő utca 232. sz. háznál kell letérni a Fertő utcára. A sportpályát balkéz felől elhagyva haladjunk tovább egyenesen a vízpart közelében álló kápolnáig.
Ingyenes útikönyv Fertőrákos felfedezéséhez:

Fertőrákos és környéke tengernyi olyan titkot rejt, amelyek csak azoknak a látogatóknak tárulnak fel, akik előre felkészülnek.
Tájékozódjon Ön is, mielőtt útnak indulna!
Ebben segít Önnek a
Fertőrákos 7 csodája - különleges látnivalók kalauza
c. útikönyv.
Töltse le most ingyenesen!
Választható programok:
Választható programok:
Szerzői jogok | Oldaltérkép
© 2006-2010 FertorakosiKirandulas.hu